A növekedés-orientált KKV körében végzett kutatásomban két kompetencia területet jelöltek kiemelten fontosnak a cégvezetők: kapcsolati és kognitív kompetenciát.

A kapcsolati kompetencia különösen kiemelt szerepet szokott kapni a szakirodalomban is, mondván, a szemtől szembeni kapcsolatok (face-to-face) jelentik a kis szervezetek egyik nagy előnyét. Maga a kompetencia a személyes kapcsolatokat, a csoportok és személyek közötti interakciót jelenti, amely mögött létrejövő kommunikáció bizalmon és kooperáción alapul. Ezt értelmezhetjük nem csak a belső, de tágabban a szállítókkal, vevőkkel való együttműködésre is.

A kognitív kompetencia a döntési képességgel az információ megszerzésével és feldolgozásával, a kockázatvállalási és innovációs hajlandósággal kapcsolható össze. Korábban az innovációt csak a nagy vállalatok sajátjának tekintették, ma már empirikus kutatások és működő klaszterek tanúskodnak arról, hogy a kisvállalkozások is jelentős technológiai áttörést tudnak elérni, komoly innovációs előnyöket birtokolva. Ezek az előnyök három alapvető forrásból táplálkoznak: hatékony kommunikáció, rugalmas vállalatvezetés, gyors adaptáció.

Ezt az eredményt általánosnak is tekinthetjük, amennyiben elfogadjuk, hogy a hatékonyan működő vállalkozásnak figyelnie kell a környezetében lévőkre mind a vállalkozás kapuin belül és kívül is. A teljesítmények mérésénél a mutatókat az egyes szereplőkhöz kapcsolhatjuk, illetve az értékteremtő (hasznos) folyamatok különböző szakaszainak, vagy éppen eredményének a teljesítményét mérhetjük a külső igényeknek való megfelelés és a belső hatékonyság szempontjából.

Nézzük kikre is kell figyelni! A vállalkozáson belül klasszikusan 3 érintetti kört határozhatunk meg: tulajdonos, menedzser, alkalmazottak.

A vállalkozáson külső környezetében pedig: vevők, szállítók, versenytársak, hitelezők, befektetők, szabályozó hatóságok, civil közösségek…stb.

Ezeknek a csoportoknak eltérő céljaik és érdekeik vannak, amelyeket figyelembe kell venni a hatékonyan működő vállalkozásoknak. Nézzünk pár példát:

• Tulajdonos: pénzt fektet a cégbe, és várja, hogy „kamatozzon” – növekedjen a vagyona
• Menedzser: szakértelmet ad, irányítja a napi dolgokat és ezért megfelelő bért, prémiumot, karrierlehetőséget vár el.
• Alkalmazott: dolgozik a fizetéséért, megfelelő munkakörülményeket (jó főnököt, jó gépeket) és biztos állást vár a munkájáért cserébe
• Vevők: megfelelő, minőségi terméket, kiváló kiszolgálást várnak cserében fizetnek
• Szállítók: pontos megrendelést és időben fizetést és tartós partnerséget (visszatérő vevőt) várnak el.
• Hitelezők, befektetők: pénzt vagy valamilyen eszközt adnak, amiért cserében elvárják a kamatot, osztalékot.
• Szabályozó hatóságok: jogszabályokat alkotnak, tájékoztatást adnak ezekről és elvárják, hogy ennek megfelelően működjön a vállalkozás. Bevallásokat és adatokat kér, vagy adót szed be. Cserébe engedélyeket ad, nem korlátozza a cég működését.
• Helyi közösségek, civilek: békés egymás mellett létet, támogatást, felelős viselkedést a környezetért és a környéken élőkért.

A kisvállalkozásoknál nehezíti a helyzetet, hogy a sokszor keverednek a szerepek. Például egy egyéni vállalkozó a maga cégének tulajdonosa, menedzsere és nem egyszer alkalmazottja is. Komoly feladat megfelelni az egyes szerepeknek. Tulajdonosként alkosson víziót és küldetést. Menedzserként tárgyaljon a vevőkkel, szállítókkal, banki képviselőkkel. Alkalmazottként szerszámot ragadjon és beálljon kollégái közé.

Ha valaki saját üzletét építi, akkor mint tulajdonos egyben befektető is, ugyanúgy hozamot vár a befektetett pénze után, mint egy bank, ami szintén pénzzel száll be egy üzletbe. Talán már sejtik sokan mi a kulcs. Bizony sok esetben a tulajdonosnak (vállalkozónak) le kell ülni az asztal mögé és úgy gondolkodni, mint egy bank. Adunk-kapunk (bár itt most nem a pofonokról beszélek) helyzetek eredményezik a jó működést. A hatékonyságot és a vállalkozás teljesítményét nem csak az befolyásolja, hogy elégedetté kell tenni az érintettjeit, hanem a többi szereplő hozzájárulása is fontos. Kikre figyeljünk egy kisvállalat teljesítménymenedzsment rendszerében.

Ne a szokásost próbáld, gondolkozz más fejjel!

A KKV-k esetében kiemelten három fő érintetti kör határozza meg a hosszú távú működést és az elért eredményeket: tulajdonos(ok), szállítók, vevők. Az egyes csoportokkal létesített kapcsolat kétoldalú, hiszen fontos mindkét fél elégedettsége a fent leírtak miatt. Így olyan teljesítmény modellre kell építeni, amely figyelembe veszi a KKV érintettjei elégedettsége érdekében végzett törekvéseit, valamint azoknak a szervezet eredményes működéséhez való hozzájárulását is.

• A tulajdonosok gyakran saját maguk is hozzájárulnak a KKV-k mindennapi működéséhez, és ezzel szemben várják el befektettet vagyonuk gyarapodását, a nyereséges működést és a magas vállalkozói hozamot. Más szóval elégedettségre ad okot, ha a cég profitot termel, hírnevet és mások előtt megbecsülést hoz, de a tulajdonosoknak is törekedni kell, hogy megfelelő tartalékokat hagyjanak a cégbe zűrös időkre, mindig biztosítsák a megfelelő készpénz állományt és döntéseikkel ne korlátozzák a hatékony folyamatokat, vagy a növekedést.
• A szállítók felé jellemzően elvárások fogalmazódnak meg a költséghatékonyság, a pontos szállítás, a minőségi termék és a magas színvonalon történő kiszolgálás területein. Azonban a vállalkozás maga is hozzájárulhat a jobb közös együttműködéshez, ha pontosan és időben specifikálja megrendeléseit és rendszeresen határidőre egyenlíti ki számláit.
• A vevők oldalán elsőként azok elégedettségének fenntartása jut mindenki eszébe (minőségi termék és kiszolgálás, vevőkövetés, tanácsadás, értékesítés utáni szolgáltatások), de ugyanilyen fontos, hogy a vevők is hozzájáruljanak a vállalkozás jó teljesítményéhez, legfőképpen az időben történő fizetéssel, valamint a piaci igények közvetítésével. Azzal hogy visszatérnek és jó hírnevét keltik a cégnek.

Mondhatjuk, hogy az éremnek két oldala van, de most az a fontos, hogy mind a két oldal egyformán fényesen csillogó maradjon. Figyeljük és csiszolgassuk egyformán. Következő írásban konkrét gyakorlati mutatók lesznek, amelyeket figyelve az egyes érintettekkel elképzelt jó kapcsolat fenntartható, áplható.